K�sz�lnek az �j Mars-szond�k ExoMars n�ven 2011-re tervezik az els� olyan eur�pai Mars-szonda ind�t�s�t, amely a tudom�nyos vizsg�latok mellett az emberes Mars-exped�ci�khoz sz�ks�ges fejleszt�seket is teszteli. Gleccserek sz�ll�tott�k Stonehenge k�veit Folytat�dik a legh�resebb angol k�k�r k�r�li vita: a leg�jabb elm�let szerint a j�gkorszakban gleccserek vitt�k mai hely�kre a k�veket, �gy a neolitikum ember�nek nem kellett a sz�ll�t�ssal bajl�dnia. M�r ott voltak, csak k�rbe kellett rendezni a k�veket Kor�bbi geol�giai kutat�sok m�r bebizony�tott�k, hogy Stonehenge legid�sebb k�vei a d�lnyugat-walesi Preseli hegys�gb�l sz�rmaznak: ezt tavaly minden k�ts�get kiz�r�an �llap�tott�k meg. A h�res vita leg�jabb felvon�s�ban az Open University geol�gusai �lltak el� elk�pzel�s�kkel, amely szerint a k�veket minden emberi beavatkoz�st�l f�ggetlen�l a j�gkor gleccserei juttatt�k el a Salisbury-s�ks�gra. Az Oxford Journal of Archaeology leg�jabb sz�m�ban megjelent kutat�s arra a k�vetkeztet�sre jutott, hogy a k�t�mb�ket a j�g t�rte ekkora darabokra, �s mozgatta el a j�gkorszak idej�n. Az Olwen Williams-Thorpe professzor �ltal vezetett kutat�csoport geok�miai anal�zist v�gzett a kor�bban Stonehenge-n�l tal�lt k�kori fejsz�k fej�n - melyeket eddig a sz�ll�t�sra haszn�ltak bizony�t�kul -, �s ez kider�tette, hogy azok nem a Preseli hegys�gb�l, hanem az itt tal�lt monolitokb�l k�sz�ltek. Aggaszt�an emelkednek az �ce�nok 2006. j�nius 20., kedd, 0:39|Utols� m�dos�t�s: 2006. j�nius 20., kedd, 8:25 �ce�nkutat�k t�bb m�r�si adatsor birtok�ban imm�r bizony�tva l�tj�k azt a r�g�ta sejtett t�nyt, hogy az �tlagos tengerfelsz�n �vente 3 millim�terrel emelkedik. Ez az els� l�t�sra tal�n nem t�l nagynak t�n� �rt�k val�j�ban hatalmas kock�zatokat rejt mag�ban. A vil�gtenger szintj�nek n�veked�s�ben t�bb �sszetev� is szerepet j�tszik. Szorosnak t�nik a kapcsolat a glob�lis felmeleged�ssel.   Egyre emelkedik az �ce�nok v�zszintje Aj�nlat Kl�mav�ltoz�s - dosszi� �r�k titok marad az id�j�r�s R�szletes id�j�r�s T�vel�rejelz�s j�niusra - j�n a k�nikula Rekord hideghull�mra sz�ls�s�ges h�hull�m K�pgal�ria k�ldt�k A vil�gtenger szintj�nek glob�lis emelked�se vagy s�llyed�se alaposan megv�ltoztathatja a sz�razf�ldek partvonalait, �gy nagy hat�ssal van mindenekel�tt a F�ld legnagyobb n�ps�r�s�g� ter�leteire. P�ld�ul D�lkelet-�zsi�ban orsz�gnyi ter�letek fekszenek kevesebb mint 1 m�terrel a tengerek mai szintje felett. Ezek a ter�letek m�r kis tengerfelsz�n-emelked�s eset�n is v�z al� ker�lnek, sokmilli�s n�pv�ndorl�sokat gener�lva. �ppen ez�rt nem meglep�, hogy a tud�sok rendk�v�li jelent�s�get tulajdon�tanak a t�mak�r vizsg�lat�nak. A kutat�sok sor�n hamar vil�goss� v�lt, hogy glob�lis viszonylatban sem az �ce�nok viselked�se, sem az azokat befoly�sol� �sszetev�k nem egys�gesek. A v�zszint emelked�s�nek t�bb oka is lehet. Okozhatja h�t�gul�s, ami a vizek meleged�se miatt k�vetkezik be. Emelkedhet az�rt is, mert p�ld�ul a gleccserek olvad�sa miatt t�bb �desv�z ker�lt bele, de emelkedhet a s�tartalom k�l�nb�z� eredet� v�ltoz�sai miatt is, az �desv�z ugyanis kisebb s�r�s�g�, ami v�zszint-n�vel� hat�s�. A k�zelm�ltban siker�lt �ce�nkutat�k egy csoportj�nak egy olyan hat�kony, m�holdas m�r�sekre �s �ce�ni �sz� m�r�b�j�k adataira t�maszkod� m�r�si m�dszert kidolgozni, amivel nagy pontoss�ggal tudt�k az �ce�nok v�zszintingadoz�s�t hossz� t�von is megm�rni. A m�r�sek igazolt�k azokat a kor�bbi sejt�seket, hogy a tengerfelsz�n meg�ll�thatatlanul emelkedik. Az elm�lt 12 �vben a vil�g�ce�n felsz�ne kisebb ingadoz�sokkal �vente �tlagosan 3 millim�tert emelkedett. Ez a t�retlen tendencia komoly figyelmeztet� jel, �s komolyan fenyeget az, hogy a folyamat egy egyre gyorsul�, meg�ll�thatatlan emelked�sbe csap �t. Az okokat keresve a kutat�k szerint az emelked�s fele ar�nyban k�sz�nhet� a j�gtakar� olvad�s�nak, m�g fele ar�nyban az �ce�nok �ltal elnyelt t�bbletenergia h�v� val� �talakul�s�nak. K�s�rletekkel is al�t�masztva igazolt�k, hogy az antarktiszi j�g eddigi olvad�sa k�zel m�sf�l millim�teres szintemelked�st eredm�nyez �vente. Mindk�t folyamat szoros kapcsolatban �llhat a glob�lis felmeleged�s k�rd�sk�r�vel. Ezzel �jabb komoly figyelmeztet�st kaptunk arra, hogy a kl�mav�delem az egyik legfontosabb megoldand� feladat az emberis�g sz�m�ra.

Ha te is szeretn�d itt l�tni saj�t weboldalad kattints ide  �s add hozz� a gy�jtem�nyhez. 
Ha szeretn�l �zenetet k�ldeni a/az portalosok.lapozz.hu oldal szerkeszt�j�nek kattints ide 
Ha a lapozz.hu f�szerkeszt�j�nek szeretn�l �zenni kattints ide 
Ha egy teljes oldalt szeretn�l szerkeszteni kattints ide  �s legy�l te is linkszerkeszt�nk.

F�oldal

Csillag�szatr�l �ltal�ban

K�pek

Itt lehet dics�rni ,reklam�lni

K�pt�r1

K�pt�r2

A Naprendszer adatai

Lehet t�m�kat is feszegetni

Csillag�szati alapfogalmak

A pleisztoc�n kl�mav�ltoz�sai

H�labda”-korszakok �s �vegh�zhat�s

Humor

Panka oldala

Hir�z�n

Ismertet� 1

Hir�z�n 2

Vend�gk�nyv

HOLDNAPT�R Modern Technika Honlapja    //gportal.hu/portal/moh/

Robotok a vil�g�rben

Ember n�lk�li �rhaj�z�s

N�h�ny �vtizede szents�gt�r�snek sz�m�tott volna, ma viszont m�r egyre t�bben teszik fel a k�rd�st: sz�ks�ges-e embereket k�ldeni a vil�g�rbe? A Challenger 1986-os �s a Columbia 2003-as trag�di�ja �ta sokan gondolj�k �gy, hogy a hum�n tev�kenys�g jelent�s r�sz�t g�pek is elv�gezhetik.

A t�m�val kapcsolatos legfrissebb elm�lked�st Rupert Cornwell jegyzi az Independent has�bjain. Id� �s p�nzpocs�kol�s az ember �rb�li jelenl�te? – hangzik a provokat�v k�rd�s.   Az �r megh�d�t�sa a nagypolitika �s a tudom�ny jegy�ben Pedig valaha mag�t�l �rtet�d�nek t�nt, �ri�si kih�v�st jelentett. A hidegh�bor�s verseng�s a hatvanas �vekben (t�bbek k�z�tt) az �rhaj�z�sban krist�lyosodott ki. Els�k�nt, 1961-ben a szovjet Jurij Gagarin emelkedett f�ld�nk�v�li magass�gokba, a cs�cspontot az amerikai Apollo XI 1969-es Holdra-sz�ll�sa jelentette. A kr�nik�sok a k�s�bbiekben is feljegyeztek fontos esem�nyeket, de egyr�szt hasonl� l�tv�nyos sikerekre nem ker�lt sor, m�sr�szt a trag�di�k �s a kock�zatok megk�rd�jelezt�k az emberi jelenl�tet. Megoszlanak a v�lem�nyek. M�r az �tvenes �vekben l�bra kaptak (�s ma is divatosak) olyan elm�letek, melyek szerint a Homo sapiens sz�m�ra az anyabolyg� el�bb-ut�bb sz�k�ss� v�lik, �s a vil�g�r ben�pes�t�se, az oda t�rt�n� „kirajz�s” (space migration) jelentheti a megold�st. P�ld�ul a cyborg-k�pet ennek megfelel�en alak�tott�k ki: ha a f�ldi �letk�r�lm�nyek a kozmoszban nem val�s�that�k meg, az emberi testet kell �gy �talak�tani, hogy alkalmazkodni tudjon az ottani viszonyokhoz. A kilencvenes �vek �s napjaink n�h�ny – tudom�nyokat �s m�v�szeteket k�z�s nevez�re hoz� – projektj�ben egyes alkot�k (legismertebb az ausztr�l Stelarc) neki is l�ttak a test �ltaluk megfelel�nek v�lt v�ltoztat�saihoz…   Progn�zisok �s a val�s�g Visszatekintve a hatvanas �vek v�g�re, az akkori futurol�gusok �s sci-fi szerz�k k�t dologban t�vedtek nagyot: az ezredfordul� �s napjaink �rhaj�s�t a V�nuszra, Marsra �s ki tudja, hova v�rt�k m�g, az informatika t�rh�d�t�s�val, a miniat�riz�l�d� �s mindenki sz�m�ra hozz�f�rhet� computerekkel, vil�gh�l�val viszont egy�ltal�n nem sz�moltak. De van-e alternat�v�ja az embernek, k�pesek-e g�peink ugyan�gy felt�rk�pezni a nagy ismeretlent? A legnagyobb probl�m�t – a sok „�dv�z�t�” elm�let ellen�re is – a sz�ls�s�gesen neh�z k�r�lm�nyek okozz�k. Hi�nyoznak az �lethez n�lk�l�zhetetlen alapok: �lelem, v�z, leveg�… M�rpedig, ha ezek nincsenek meg, akkor az utaz�sok csak r�vid ideig tarthatnak. M�g akkor is, ha az �rhaj�kat telezs�folj�k minden sz�ks�gessel. Az ut�bbi id�k legnagyobb eredm�nyei (Discovery, Atlantis, Endeavour) a F�ldh�z viszonylag k�zeli m�holdak el�r�se, illetve (r�szben) a Nemzetk�zi �r�llom�s m�k�d�se igen sov�nyak a kezdeti c�lokhoz k�pest. A sz�m�t�g�pekkel vez�relt robotok viszont m�r a Marst is bej�rt�k, gy�jtik az adatokat, k�sz�tik a f�nyk�peket, hasznos inform�ci�kat k�ldenek a f�ldi k�zpontnak… M�g a NASA szeretn�, ha folytat�dn�nak az ember �rutaz�sai, eur�pai megfelel�je, az ESA k�lts�gvet�s�nek csak a nyolcadr�sz�t ford�tja Homo sapienses projektekre. �rulkod� adat… Arra hivatkoznak, hogy a Mars-j�r�k sokkal olcs�bbak, mintha embert k�ldtek volna a V�r�s Bolyg�ra (ami egyel�re m�s okokb�l is lehetetlen). A Cassini szenz�ci�s k�peket k�ld�tt a Szaturnuszr�l, egy eur�pai �rj�rg�ny a Szaturnusz legnagyobb holdj�n, a Tit�non landolt, m�sok a Merk�rt, Pl�t�t, V�nuszt vett�k c�lba, mik�zben a k�t Voyager 1977 �ta j�rja az univerzumot.   Mi�rt menj�nk, mi�rt ne menj�nk? Ember vagy mesters�ges intelligencia? – mer�l fel automatikusan a k�rd�s. Cornwell pro �s kontra egyar�nt sorol fel �rveket. Mellett�nk sz�l, hogy a g�pek ugyan rengeteg adatot gy�jtenek, a feldolgoz�sban viszont kev�sb� j�k. Nem tudnak gyorsan j� d�nt�st hozni. A m�sodik �rv: sz�ks�g�nk van p�ld�ul a Hubble teleszk�phoz hasonl� �rbeli rendszerek l�trehoz�s�ra, �s az ilyen munk�kat szint�n jobb, ha az ember v�gzi el. R�ad�sul alapterm�szet�nkb�l fakad, hogy sz�vesebben n�zz�k, ha az �j vil�gokat h�sv�r f�rfiak �s n�k ismerik meg, s t�rj�k fel. A g�pek �rbeli tev�kenys�ge viszont sokkal olcs�bb, nincs sz�ks�g�k oxig�nre, melegre-hidegre, eg�szs�gi k�rosod�st�l sem kell tartani. Az utaz�sok vesz�lyei szint�n az � alkalmaz�suk mellett sz�lnak. Cornwell egy �rdekes – gyakran figyelmen k�v�l hagyott – t�nyre h�vja fel a figyelmet: az ember n�lk�li �rj�rg�nyok l�nyegesen t�bbsz�r mondtak cs�d�t, mint azok, melyeknek Homo sapiensek �ltek a fed�lzet�n.

Tartalom